Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Giurgiu, Tudor

2006. március 3.

Az eddigi 17 órás kezdéstől eltérően, félórával korábban indul – hétfőtől péntekig – a bukaresti televízió kettes csatornáján sugárzott kolozsvári regionális adás, jelezte Bardócz Sándor, a kisebbségi szerkesztőségek vezetője. Emiatt a csütörtöki 100 perces magyar adás 70 percre zsugorodik, de ugyanez történik a keddi román adással is. Tudor Giurgiu, a televízió vezérigazgatója ígéretet tett arra, hogy találnak valamiféle megoldást a helyzet orvoslására. /(köllő): Megkurtították a kolozsvári tévé adását. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. március 24.

A román és magyar közszolgálati televízió közötti információcsere élénkítését, az együttműködés elmélyítését teszi lehetővé az a keret-megállapodás, amelyet március 23-án írt alá Bukarestben Rudi Zoltán, a Magyar Televízió (MTV) elnöke és Tudor Giurgiu, a Román Televízió (TVR) elnök-vezérigazgatója. Rudi Zoltán Kacsó Sándorral, a román televízió magyar szerkesztőségének vezetőjével is megbeszélést folytatott. /Együttműködik a román és a magyar televízió. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

2006. július 21.

„A kisebbségi sajtóra nézve sértő az, amit a közszolgálati televízió elnök-vezérigazgatója, Tudor Giurgiu által aláírt levélben a TVR a médiafelügyeletnek válaszként megfogalmazott. Eszerint az elmúlt 16 évben nem létezett egyetlen magyar nyelvű cikk sem, amely méltó lett volna arra, hogy bekerüljön a román sajtószemlékbe. Micsoda cinizmus” – méltatlankodott Gáspárik Attila alelnök az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) július 20-án tartott ülésén. A CNA most tárgyalta a TVR által adott választ a médiafelügyelet körlevelére, amelyben felszólítja a televízió- és rádióadókat: magyar és német lapokat is szemlézzenek sajtószemle-műsoraikban. A CNA az ÚMSZ igénylése nyomán hozta ezt a döntését, július 13-i ülésén; az ÚMSZ tartalomkivonatát naponta a maszol.ro internetes honlapon románul is megjeleníti, továbbá októberi indulásától elektronikus hírlevélben is közli a román médiával. Gáspárik Attila hangsúlyozta, elfogadhatatlan a TVR médiafelügyelethez intézett levelének azon érvelése is, miszerint a magyar és német lapok szemléjére „ott van vannak a kisebbségi műsorok”. Ralu Filip CNA-elnök szerint ennek a lapszemlének éppen azt kell szolgálnia, hogy a románok is megismerjék a magyar sajtó témáit. „A magyarok el tudják olvasni, mi van a román sajtóban, fordítva viszont nem. Ezen változtatni kell” – fejtette ki Filip. A médiafelügyelet ülését követően a CNA újabb felszólítást küldött a TVR-nek, amelyben ragaszkodott ahhoz, hogy a közszolgálati televízió belefoglalja szemleműsoraiba a kisebbségi lapokat. /Gáspárik: cinikus a TVR. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2008. december 31.

A kormányzati intézményekből az RMDSZ embereinek távozniuk kell, a parlamentnek alárendelt országos hivatalokba – mint például az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) vagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács – a szövetség javaslata alapján delegált személyek elvileg nyugodtak lehetnek. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője szerint a kormány nem nyúlhat hozzá a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények, hivatalok vezetőtestületi tagjainak mandátumához. A Román Televízió (TVR) igazgatótanácsának összetétele jövőre mindenképpen módosul majd, annak ellenére, hogy mandátuma – Tudor Giurgiu elnök vezérigazgató 2007-es lemondásától számítva – négy évre szól – vélekedik Stanik István, az RMDSZ által delegált tag. Az Országos Értékpapír-felügyelő Bizottság magyar tagja Erős Viktor már második mandátumát tölti, jövő év októberében jár le megbízatása. Biró Albin a Biztosítási Felügyeletnél 2007-ben kezdte öt évre szóló mandátumát, Asztalos Csaba Ferenc, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke pedig 2005-től tesz eleget szintén öt évre szóló megbízatásának. /Benedek Sándor, Cseke Péter Tamás: RMDSZ: az utolsó mohikánok. A parlamentnek alárendelt intézmények tagjait nem érinti a kormányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2014. június 2.

Vetítővászonba öltözött Kolozsvár
Megértéssel, humorral és nyitottsággal nézzék a Kolozsváron immár tizenharmadik alkalommal megszervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) felvonultatott valamennyi filmet, úgy, ahogyan Philomena, a rendezvény hivatalos nyitófilmjének főhőse vágott neki élete legnagyobb és legmegrázóbb kalandjának – erre kérte a nézőket Mihai Chirilov, a TIFF művészeti igazgatója a fesztivál péntek esti nyitógáláján.
Az eső miatt ezúttal nem a Főtéren, hanem rövid időeltéréssel két helyszínen – a Diákművelődési Házban és a Florin Piersic-moziban – tartott megnyitó résztvevői azon kevés szerencsések közé tartoztak, akik hazai filmszínházban tekinthették meg Stephen Frears idén a legjobb film kategóriában Oscar-díjra jelölt alkotását.
Chirilov elmondása szerint ugyanis a Philomenát Romániában nem forgalmazzák, így aki nem szeretne lemaradni egy igazán megható, egyszerre nevettető, megindító és dühítő történetről, az pénteken, június 6-án 14 órától a Diákművelődési Házban nézheti meg a filmet a TIFF keretében.
Stephen Frears igaz történeten alapuló alkotásának címszereplője, Philomena (Judi Dench) a tipikus vidéki idős szomszédnéni: a világban meglehetősen tájékozatlan, a vicceket meg nem értő, folyamatosan beszélő, viszont végtelenül kedves, céldutatos és megértő figura, aki igaz emberségről tesz tanúságot a megbocsájtáson és megváltoztathatatlan események elfogadásán keresztül.
Megbocsátani azt, amit nem lehet felejteni
A film valós alapszituációból indul ki: az ötvenes évek Írországában járunk, ahol a házasságon kívül teherbe esett lányokat apácazárdába küldik. Az orvos és bába nélkül lebonyolított szülésekbe bele nem haló lányok naponta egy órát láthatják gyermeküket, egészen addig, amíg a katolikus egyház gyakorlatilag eladja a kicsiket jellemzően amerikai örökbefogadóknak.
A valós figurát alakító, időközben családot alapító Philomena 50 évig tartja titokban történetét, egy napon azonban lánya buzdítására úgy dönt: megkeresi fél évszázada nem látott fiát. A címszereplőt nem a családegyesítés szándéka hajtja, nem is az elvesztegetett évek visszaszerzésének lehetetlen óhaja, mindössze azt szeretné tudni, hogy Anthony gondolt-e valaha egykori hazájára, de főként tőle igazságtalanul elszakított anyjára.
Philomenát a BBC-tudósítói állásából frissen elbocsátott újságíró, Martin Sixsmith (Steve Coogan) segíti, aki eleinte kattintást, illetve olvasókat hozó sztorit lát a történetben, a két főszereplő között kialakuló szoros kapcsolat nyomán azonban végül azt is felajánlja, hogy mégsem hozza nyilvánosságra az „ördögi apácákról” szóló történetet.
A teljesen különböző karakterek egymás mellé állítása rendszeresen a humor forrása a tragikus történet ellenére: a mélyen vallásos, a szörnyű eseményekre is választ találó vidéki asszony és a pragmatikus, folyamatosan megválaszolhatatlan kérdéseket feltevő, a történtekbe belenyugodni nem tudó újságíró mintha időnként elbeszélne egymás mellett, mégis olyan mély kapcsolat alakul ki közöttük, ami túlmutat azon, ami eredetileg összehozta őket.
Stephen Frears úgy építette fel a karaktereket és a köztük lévő köteléket, hogy közben egy pillanatig sem túlzott, történetüket nem öntötte nyakon egy vödörnyi giccsel. Amint Mihai Chirilov a vetítés előtt megjegyezte: talán ez az első alkalom a TIFF tizenhárom éves történetében, hogy a fesztivált szivszorítóan megható filmmel indítják. „Remélem, mindenki hozott magával zsebkendőt” – szólt az igazgatói felszólítás.
„Mindenki a babonák betegségében szenved”
A nyitógálán egyébként a szervezők mintha a korábbi évekhez képest is jobban kitettek volna magukért: a fehér öltönybe bújt Tudor Giurgiu fesztiváligazgató vezényletével zajlott eseményen a szokásos köszöntések és a „hogyan zajlott a tavalyi TIFF”, illetve „hogyan készültünk az ideire” klipek mellet számos érdekesség várta a nézőket.
„A tizenharmadik kiadáshoz érkeztünk, és mindenki a babonák betegségében szenved” – kezdte Giurgiu, majd rögtön be is mutatott egy TIFF-beharangozó videót, amelynek főszereplője stílusosan egy fekete macska. Az igazgató emlékeztetett: az idei legfőbb változás az új helyszínek – a Sapientia EMTE épülete, a Győzelem mozival egy épületben található katonai központ, és a román állami filmforgalmazó (RADEF) egykori filmraktára – jelenléte, valamint a város két bevásárlóközpontjában található multiplex mozikkal való szakítás.
„A katonai központ, Kolozsvár egyik gyöngyszemének beüzemelése az egyik legnagyobb meglepetés mindenki számára, bár egy ismerősöm megjegyezte, ódzkodik attól, hogy oda menjen, inkább más helyszínekre váltott jegyet. Senkinek nincs oka aggodalmaskodni, az épületben régen patinás mozi működött, mindenképpen érdemes oda ellátogatni” – fejtette ki Giurgiu, majd képekkel is igazolta: a védelmi minisztérium által rendelkezésükre bocsátott épületben valóban moziterem van.
Mentsük meg együtt a mozit!
A megnyitó egy másik fontos momentuma a néhány hete elindított Mentsük meg a mozit! kampány beharangozója volt, amelynek egyik fontos projektje a már említett egykori kolozsvári filmraktár felújítása. „Nem hiszem, hogy utópia lenne: az épületben néhány éven belül kulturális központot, illetve filmmúzeumot alakítanánk ki. Nem hagyhatjuk elveszni a filmraktárat egy olyan városban, amely a huszadik század elején Janovics Jenőnek köszönhetően filmközponttá vált. Az épület ma egy koszfészek, a fertőtlenítéshez és a felújításhoz hétezer euróra lenne szükség. Ezt adományokból és szponzoroktól gyűjtenénk össze” – magyarázta a fesztiváligazgató.
Az adományokat már a fesztivál alatt, a Főtéren, a Florin Piersic moziban és a TIFF-házban gyűjtik. A vasútállomáson túl található épület egyébként évtizedekkel ezelőtt nem raktárként működött, hanem innen hordták szét Erdély 12 megyéjének filmszínházába a vetítendő filmszalagokat, szigorúan azt követően, hogy a raktár 20 férőhelyes mozitermében az arra illetékesek megtekintették és „véleményezték” előzetesen az alkotásokat.
A rossz időért Boc vállalja a felelőséget
Noha a TIFF első napján az időjárás nem kedvezett a fesztiválnak, Giurgiu elmondása szerint az idei jegyeladások máris mintegy 13 százalékkal megelőzték a tavalyiakat, a szervezőknek pedig úgy tűnik, hogy immár az eső miatt sem kell aggodalmaskodniuk. „Hibáztassák nyugodtan a polgármestert, ne terheljék ezzel a szervezőket” – javasolta a megnyitón Emil Boc elöljáró, aki hozzátette: több projektet elindítottak már, amivel néhány éven belül Kolozsvárt Erdély Hollywoodjává tennék.
Kihagyhatatlan alkotások a TIFF-en
A Kolozsváron tizenharmadik alkalommal zajló, pénteken elkezdődött Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) több mint kétszáz filmjét ugyan lehetetlen tíz nap alatt megnézni, nem beszélve a töménytelen kísérőrendezvényről, a szervezők javaslata alapján azonban több produkciót kár lenne idén kihagyni.
Szombaton máris két premiert láthatnak a nézők: a Győzelem moziban 19 órától Európában első ízben vetítik a versenyszekcióban szereplő új-zélandi Everything we loved című filmet, a Művész moziban pedig este fél nyolctól, a fiatal német filmeseket központba állító szekcióban helyet kapó 28 és fél című alkotást tekinthetik meg a nézők.
Tudor Giurgiu fesztiváligazgató szerint kihagyhatatlan a szerdán és csütörtökön az evangélikus-lutheránus templomban 21 órától vetítendő, 1926-ban készült Faust című némafilm, amelyet élő orgonakísérettel tekinthetnek meg a nézők. Giurgiu felhívta a figyelmet: mindkét eseményre már csak néhány jegyet lehet váltani.
Kedden 18 órától érdemes ellátogatni a Florin Piersic moziba, ahol a Cathedrals of Culture című 3D-s alkotást vetítik, amelyben hat kiváló rendező keres választ arra a kérdésre, hogy mit mesélnének rólunk az épületek, ha beszélni tudnának? Az erős idegzetűeket minden nap éjfélkor várják a Művész moziban, ahol a nézőt a leginkább provokáló, szélsőséges filmeket vetítenek, aki pedig kedden ingyen nézné meg a Cockneys vs Zombies című brit filmet, nem kell mást tennie, mint hogy zombinak öltözzön a vetítésre.
Kőrössy Andrea. Krónika (Kolozsvár)

2015. március 2.

Közelkép – A szekufertőzött román maffiaállam fantomképe
Az életnél döbbenetesebb ihletforrásra nincs szükség. Így gondolta ezt Tudor Giurgiu rendező, a kolozsvári TIFF filmfesztivál „atyja” is, amikor úgy döntött: új filmjében megtörtént eseményeket dolgoz fel a viszonylag közeli múltból. Olyan eseményeket, amelyek azt bizonyítják, milyen mértékben összefonódott Romániában a bűn a politikummal és a titkosszolgálatokkal.
A Miért én? című, műfajában politikai thrillerként meghatározható mozi a 2002-es Panait-ügyet dolgozza fel: egy nagyváradi ügyész, Alexandru Lele őrizetbe vétette Bihar megye szociáldemokrata prefektusának fiát, aki nyakig benne volt az olajszőkítő maffiában. Mit ad Isten, ezért nem szakmai dicséretet kapott, hanem ráküldtek egy fiatal bukaresti ügyészt – ő volna Cristian Panait, a főszereplő –, hogy a jó előre előkészített koholt bizonyítékok és hamis tanúk vallomása nyomán eljárást indítson ellene hivatali visszaélés miatt, és félreállítsa az útból.
Csakhogy Panait még fiatal és idealista volt, ezért aztán a kelleténél mélyebben beleásta magát az ügybe, és rájött, hogy a politikum a legfőbb ügyészséggel és a hírszerzéssel karöltve megpróbálja elkenni az ügyet. Amikor ennek nyomán bűncselekmény hiányában nem volt hajlandó eljárást kezdeni a váradi ügyész ellen, őt „vették elő”: hivatali visszaéléssel és vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg.
Ezt már nem bírta, és – a hivatalos verzió szerint – kivetette magát emeleti lakása erkélyéről. Halála azonban nem volt hiábavaló: azt követően indult be az a gépezet, amelynek nyomán számos vezető politikus mellett már az akkori szociáldemokrata miniszterelnököt, Adrian Năstasét is kétszer elítélték korrupció miatt – igaz, elég hamar ki is engedték.
A részben Nagyváradon forgatott – ezért a bukaresti, zártkörű premier után először kedden a partiumi városban bemutatott – Miért én? döbbenetes erővel jeleníti meg, milyen rendszer épül ki akkor, ha létrejön a politikusok, a hírszerzők és a bűnözők kartellje, amely a legalacsonyabb szinttől a bukaresti kormánypalotáig ér. A maffiát a politikum fedezi, a hírszerzéssel karöltve, hiszen a törvénytelenül értékesített üzemanyagból mindkettő jelentős sápot kap. Ezért aztán nem riadnak vissza semmitől sem, hogy jól menő pozíciójukat és üzletüket megvédjék. A történetvezetés meglehetősen feszes, a főszereplőt már az első percekben belevetik a mély vízbe – hogy aztán mélyreható környezet- és jellemtanulmányt kapjunk róla. Ahogy azonban a történet halad előre, és egyre bonyolódik, paradox módon mintha lelassulna, és becsúszna egy-két üresjárat is, és néha a párbeszédek is csikorognak kicsit.
Giurgiu szuggesztív képekkel, sok közelivel, premier és szuperplánokkal, sötét tónusú képekkel fokozza a feszültséget, ugyanakkor néhány, jelképértékűnek, hatásosnak szánt kép inkább hatásvadászra sikeredett – mint például a főszereplő árnyékát szinte ketrecbe zárva ábrázoló snitt. Mindemellett a film a legjobb detektívfilmek hagyományait felidézve szinte telivér hard boiled krimiként is nézhető – azzal a szomorú különbséggel, hogy tudjuk: a nyomozást végző főhős a végén nem fogja elnyerni méltó jutalmát.
Giurgiu a fikció segítségével próbálja felderíteni Panait utolsó napjait, és hátborzongatóan képes érzékeltetni, hogyan kezdi a bűnös rendszer fokozatosan kivetni magából a renitens ügyészt. A csúcsjelenet, amelyben főnöke meghívja magához, csak azért, hogy jegyzőkönyvekkel, fénykép- és videofelvételekkel bizonyítsa: már diákkora óta minden lépését megfigyelték, döbbenetes – hiszen aki a romániai mindennapokat ismeri, nagyon jól tudja, hogy akár így is lehetett volna. Sőt akár ma is lehetne így.
Szintén az elöljáró szavai adják meg a kulcsot a rendszer működéséhez. A főszereplő kérdésére, hogy miért őt választotta ki a váradi ügyész bemószerolására, egyszerű a válasz: mert vidéki fiúnak tűnt, aki kiéhezett a sikerre, és úgy tűnt, ezért bármire képes – pont, mint a maffiafilmekben.
A film számos szimbólummal operál. Az egyik tulajdonképpen jópofa geg: a főszereplő ütött-kopott 1300-as Daciájának rendszáma NUP – vagyis a „bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntetem” formula román rövidítése. Emellett Giurgiu beszélő nevekkel operál – az ügyész neve Panait helyett Panduru, a bekasztlizott váradi prefektusfié pedig Tărău helyett Haidău.
Előbbi egyértelműen a bűnüldöző pandúrt idézi, utóbbiban pedig nem nehéz a betyárt jelentő román haiduc szót felfedezni. Egyébként kimondottan jó választás volt a főszerepre Emilian Opreát jelölni – a fiatal színész szuggesztíven jeleníti meg az előbb a magánéletét, majd konkrétan az életét is feláldozó, a maffiaállam fogaskerekei között őrlődő karaktert.
Összességében a Miért én? erős film, amely arra vállalkozott, hogy megpróbáljon a mélyére tekinteni annak, hogyan működött – és talán még működik ma is – a román politikum. Az elénk táruló végeredmény egyáltalán nem szép látvány. De ez a legkevésbé sem a film hibája.
Miért én? (De ce eu? – román politikai thriller, 2015, 129 perc). Rendezte: Tudor Giurgiu.Szereplők: Emilian Oprea, Mihai Constantin, Andreea Vasile, Dan Condurache, Liviu Pintileasa.Írta: Tudor Giurgiu, Loredana Novak. Kép: Marius Panduru. Zene: Viktor Chouchkov.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2015. június 2.

Ezrek a mozikban – félidejénél tart a TIFF
Világoskék pólóba öltözött önkéntesek, nyakukban kitűzőt viselő külföldi és hazai filmesek, színészek, sajtósok, zsúfolásig telt mozitermek, szabadtéri vetítések a Főtéren és a Monostoron – csak néhány ismertetőjegye annak a nagyszabású rendezvénysorozatnak, amely immár ötödik napja zajlik Kolozsváron.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idejére, akárcsak az előző években, ismét felpezsdült a város, egymást érik a jobbnál jobb filmek, amelyeket rangos külföldi seregszemléken mutattak be és díjaztak az utóbbi időben. A fesztivál népszerűségét bizonyítja, hogy már első naptól fogva telt ház fogad szinte minden alkotást. A Főtéren tartott péntek esti megnyitón Tudor Giurgiu igazgató a kolozsváriaknak köszönetet mondott, amiért jelenlétükkel minden évben támogatják a TIFF-et.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. november 9.

Íjgyártó István: a román közönség nyitott a magyar kultúrára
A magyar filmek iránti nagy érdeklődés azt mutatja, hogy a román közönség nyitott a magyar kultúrára, meg akarja ismerni és meg akarja szeretni azt – jelentette ki hétfőn Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára a bukaresti 9. Magyar Filmhét ünnepélyes megnyitóján.
Az államtitkár üdvözölte a két ország filmes alkotói közötti együttműködést, és úgy vélte, hogy a magyar-román koprodukcióban készült filmeket várja a közönség. Az együttműködés konkrét példáiként megemlítette Tudor Giurgiu román rendező Miért én? (De ce eu?) című koprodukcióban készült filmjét, amelyet a múlt héten mutattak be Magyarországon, és Nae Caranfil román rendező legújabb készülő filmjét, amelyet a Magyar Nemzeti Filmalap is támogat.
Fontosnak nevezte, hogy a színvonalas romániai filmfesztiválok mellett Bukarestben külön seregszemlén is bemutathatók az elmúlt év magyar filmtermésének legkiválóbb darabjai. Az államtitkár örömmel állapította meg egykori bukaresti nagykövetként, hogy a Magyar Filmhét hagyományos rendezvénnyé vált a román fővárosban.
Hangsúlyozta, hogy a magyar filmgyártás sikereket ért el az elmúlt évben, és ennek példája Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című, számos nemzetközi fesztiválon díjazott filmje, amelyet a megnyitót követően vetítettek le a közönségnek.
Beszédében felhívta a figyelmet Kertész Mihály 1914-ben Kolozsváron forgatott A tolonc című némafilmjére is, amelyet vasárnap láthat a bukaresti közönség. Úgy vélte, hogy ez a film igazi filmművészeti csoda, amely mutatja, hogy a román és a magyar filmművészet milyen közös hagyományokkal rendelkezik. Az államtitkár megköszönte a bukaresti kulturális minisztériumnak és a Magyar Filmhetet befogadó Román Parasztmúzeumnak, hogy támogatja a rendezvényt.
Irina Cajal, a román kulturális minisztérium helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok nagyon jók, és megállapította, hogy a magyar filmeket értékeli a közönség.
Virgil Nitulescu, a Román Parasztmúzeum igazgatója nyomatékosította, hogy a jövőben is folytatni akarják az együttműködést a Balassi Intézettel.
A november 9. és 15. között Bukarestben zajló Magyar Filmhét központi témája az animáció. Hétfőn megnyílt a Balassi Intézet bukaresti központjának székhelyén a Magyar Animáció 100 című kiállítás. A bukaresti seregszemle meghívottja a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, emellett a román fővárosba utazik Cakó Ferenc animációs filmművész, akinek filmjeit egy külön blokkban láthatja a közönség, de a művész élő homokanimációt is tart.
A 23 rendezvényt tartalmazó filmhéten tíz magyar játékfilmet vetítenek. A Liza, a rókatündér és A tolonc mellett Zomborácz Virág Utóélet, Török Ferenc Senki szigete, Pálfi György Szabadesés, Miklauzic Bence Parkoló, Pejó Róbert Mancs, Fazekas Csaba Swing, Balogh György Tüskevár, valamint Szimler Bálint Balaton Method című filmjét láthatja a közönség.
MTI
Erdély.ma

2016. augusztus 4.

Filmtett-műhely Árkoson
Mondhatni, minifilmgyár helyszíne az árkosi oktatási központ: itt zajlik a Filmtett Egyesület 15. alkotótábora, a Filmtett Workshop. Jártak még itt a filmtettesek, 2003-ban a második tábor is itt zajlott, akkor szerényebb körülmények között. Ezenkívül még szerveztek két műhelyt Háromszéken: Sepsibesenyőn 2011-ben és 2012-ben.
Az első filmes műhelyt képzéspótló szándékkal szervezték meg 2002-ben. A még mozgóképes havilapként indult Filmtettet kiadó szervezet partnere éveken át a Duna Műhely volt. Az alkotótáborok lehetőséget biztosítottak fiatal tehetségeknek, hogy csoportokba szerveződve kipróbálják a filmkészítés különböző területeit. A tábor jellege az évek során módosult, ma már egyszerre tehetségkutató és továbbképző. A cél szakmai ismeretek átadása és bővítése, fesztiválokon bemutatható filmek elkészítése és a táborozók közötti szakmai kapcsolatok kialakítása későbbi együttműködésük reményében.
Az idei táborozáson pályázat útján 42 ifjú vesz részt, 18-an erdélyiek, 23-an magyarországiak, egy felvidéki. Háromszékről Dávid Gulácsi Zsuzsanna, Dávid Attila Péter és Kovács Kati színész, valamint Bede Kincső Hilda vágó, a szervezők munkáját erősíti a Sepsiszentgyörgyi Jakab-Benke Nándor és Tóth-Gödri Iringó.
A műhely csoportjai a filmalkotás különböző területeit gyakorolják: rendező, operatőr, vágó, hangmérnök, gyártásvezető, rendezőasszisztens, színész és animációsfilm-készítő. Négy fiatal rendező saját forgatókönyvéhez válogatta ki a színészeket, stábot és keresett helyszínt. Buzogány Klára, a Filmtett – Erdélyi Filmes Portál főszerkesztője a csoportvezetőket ekként mutatta be: a színész csoportot a Liza, a rókatündér rendezője és főszereplője, Ujj-Mészáros Károly és Balsai Móni vezeti, az operatőr csoportot Pálos György és Bántó Csaba, a hangmérnök csoportot két sikeres fiatal hangmérnök, Lukács Péter Benjámin (VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan, Symphony no. 42, A nyalintás nesze) és Székely Tamás, a Saul fia egyik hangmestere. A csapatot egy fiatal erdélyi hangmérnök, Iszlai József erősíti. Az animációs csoportot Vácz Péter, a Nyuszi és őz című, nemzetközi sikerű animációs film rendezője, valamint Vezsenyi Tamás irányítja, a rendezőasszisztensek és a gyártásvezetők Durst György Aranypálma-díjas producertől, valamint a gyártásvezetéstől a filmforgalmazásig és rendezvényszervezésig rengeteg területen jártas Boros Melindától tanulhatnak. A vágó csoportot Lemhényi Réka vezeti, aki többek közt Pálfi György Hölgyeim és uraim! című, bravúros szkeccsfilmjén és Tudor Giurgiu De ce eu? című múltidéző drámáján is dolgozott. Jobbkeze egy fiatal vágó, Kővári Szabolcs.
Durst György lapunknak elmondta, a filmkészítés teljes volumenét modellálják a forgatókönyvírástól a filmfesztiváloztatásig. Az elmúlt években volt kritikusi csoport is, idén ez elmAradt. A producer csoport vezetésében társával, Boros Melindával igyekeznek megtanítani, hogy van a színművészet és van a film – ez utóbbi csapatjáték, az első rendezőtől az utolsó világosítóig mindenki ugyanolyan fontos, figyelni kell egymásra, a munka érdekében egyensúlyt kell teremteni, hogy a filmek el is készüljenek. Kiemelte: a helybeliek sokat segítettek, érzik, hogy a filmeseknek megvan még a respektje, megnyílnak a szívek és a kapuk előttük. Nemcsak árkosi, hanem Sepsiszentgyörgyi helyszíneken is forgattak, lakásokban, a kórházban, és Sepsiszentgyörgyi színészeket is felkértek a közreműködésre. A cél az is, hogy a színészek megszokják, más a színházi szerep és más, ha egy filmben kell szerepelni, hisz sem itt, sem Magyarországon nincs külön filmszínészképzés. A Balázs Béla-díjas producer reményét fejezte ki, ezek a táborok elérik majd azt a célt, hogy olyan embereket képezzenek, akik filmet tudnak készíteni. Munkájukban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem partner, tette hozzá.
Buzogány Klára lapunknak elmondta, a tábor után önálló életre kel minden film, hazai és nemzetközi fesztiválokra nevezik be. Eddig több mint 200 film született, és örülnek annak, hogy nagyon sok díjat szereztek. Vannak olyan fesztiválok, amelyek az összes filmet egy blokként befogadják. Idén négy rövidfilm és öt animációs film készült a táborban. Ezeket ma este szemlézik az oktatási központban.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. június 3.

Rekord sok néző előtt kezdődött el hivatalosan a TIFF
A nagy bejelentések elmaradtak, produkcióból is csak egy asszonykórus jutott, de ez így van jól.
Nagyjából 3200 ember részvételével, a fesztivál történetének legnagyobb (23x14 méter) szabadtéri vászna előtt, A belgák királya című film vetítésével pénteken este hivatalosan is megnyitották a 16. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált Kolozsváron. Igazán nagy bejelentése nem volt Tudor Giurgiu fesztiváligazgatónak, a korábbi években megszokott rendben, egyszerűen bemutatta az idei fesztivált, levetítettek néhány ajánlót, és volt egy színpadi produkció is. Idén mintha rövidebbre vették volna a megnyitót, mint az elmúlt években, bár a vetítéssel együtt így is közel éjfélig tartott. 
Giurgiu pozitív dolgokkal kezdte, nem esik, és az előrejelzés szerint nem is fog, és bár féltek attól, hogy a hosszú hétvége miatt sokan elmennek üdülni, és nem lesz, aki megvegye a jegyeket, de egyelőre szuperül állnak, elővételben péntek reggelig 170 százalékkal adtak el több jegyet, mint tavaly. A szervezők közleménye szerint több olyan vetítés is van, amire péntek reggelig minden jegy elkelt. Ilyen volt például a megnyitó ünnepség is, amire még így sem tudták kielégíteni az igényeket. 
Majd elmondta a standard szöveget, hogy 225 filmet (188 nagyjátékfilmet és 37 rövidfilmet) láthat összesen a közönség a következő bő egy héten, ami ugyan kevesebb, mint amennyit tavaly vetítettek, de helyette sokkal több - nagyjából 1300 - vendég jön Kolozsvárra, mint korábban bármikor, teljes kapacitással működnek a szállodák. Összesen 53 országból érkeznek filmek, például Irakból. 
Majd tovább folytatta az idei fesztivál bemutatását, több eseményt és helyszínt is kiemelve. Beszélt az Alain Delon tiszteletére szervezett pénteki Egy zsaru bőréért vetítéséről, illetve az azt követő közönségtalálkozóról, pontosabban arról, hogy a fesztiválnak a közönség a legfontosabb, ezért arra senkinek nem adnak protokollból vagy akkreditációval ingyen jegyet, mindenkinek vásárolnia kell, aki találkozni akar a francia sztárral a filmje pénteki vetítésén a Főtéren. Már eladtak 1700 jegyet, de még lehet vásárolni. Külön kiemelte, hogy a Művész mozi helyét idén a Sapientia vetítőterme veszi át, illetve a Malom utcai Divatházban megszervezett új szekciót, az InfiniTIFF-et, amit mi is ajánlottunk nektek. De az idei fesztivál újdonságairól és meghívottjairól már sokat írtunk, nem részletezem, mert nem volt igazán jelentős bejelentés. Idén nem volt politikusi felszólalás, de a Giurgiutól nem idegen beszólás sem, sőt, megdicsérte a polgármesteri hivatalt, amiért kibővítette, civilizáltan felújította a Fő teret, ami ugye a szabadtéri vetítéseknek a helyszíne, és így még több ember vehet részt azokon. 
G. L. Transindex.ro

2017. szeptember 22.

Filmekből színdarab a sétatéri színházban
Kolozsváron rendez Hajdu Szabolcs és Cristi Puiu is
Két új, hosszútávra tervezett sorozattal bővül a Kolozsvári Állami Magyar Színház programkínálata a 2017/2018-as évaddal kezdődően, derült ki a csütörtök délben tartott sajtótájékoztatón, ahol Tompa Gábor igazgató bemutatta a következő színházi évadot, a tervezett előadásokat, és azt, hogy milyen fesztiválokra hívták meg a kolozsvári társulatot. Visky András művészeti vezető hiányzott, mert épp Washingtonban tartózkodik, ahol egy előadását mutatták be.
A két új, izgalmas sorozat első produkcióit a 2017/2018-as évadban mutatja be a kolozsvári színház. A filmrendezők sorozatban, ahogy a neve is sugallja, filmrendezők visznek színre előadásokat. A sorozat első produkcióját Adrian Sitaru rendezi, az Ilegitim című filmjének színpadi változatát februárban mutatják be. Az előadás a film alapján készül, szinte azonos szereposztással. A sorozatban, eddigi visszaigazolások alapján, részt vesz Hajdu Szabolcs, Tudor Giurgiu és Cristi Puiu is, ám azt, hogy milyen alkotásokat rendeznek, még nem tudni.
A társulat két új taggal bővült ettől az évadtól: Jerovszky Tímea Nagyváradról szerződött Kolozsvárra, Francisco Alfonsín pedig több közös munka után lesz állandó tagja a kolozsvári színháznak.
Újdonságnak számít a fiatal rendezőknek szóló előadás-pályázat nyertes projektjeinek színpadra vitele is. A színház által meghirdetett felhívásra 31 projekt érkezett, 35 évesnél fiatalabb rendezőktől, amelyek közül az elkövetkező két-három évadban több produkciót is bemutat a kolozsvári intézmény. Az igazgató a média képviselőinek elmondta: a projektek értékelésekor figyelembe vették a rendezői koncepciót, a javasolt anyagot, az előadhatóságot, de szempont volt az is, hogy a kiválasztott projektek erősek legyenek, illetve olyanok, amelyeket a kolozsvári színház meg tud valósítani, fel tud vállalni. Tompa Gábor elmondta, a felhívás arra is jó volt, hogy betekintést nyerjen a fiatal rendezők gondolkodásvilágába, és megismerje, hogyan vélekednek az aktuális társadalmi problémákról.
A felhívás eredményeit a sajtótájékoztatón hirdették ki. A beérkező pályázatok közül négynek a bemutatását vállalja a színház, egyet pedig a tervek szerint már ebben az évadban láthat a közönség. Azt viszont az igazgató nem tudta megmondani, hogy a projekteket milyen sorrendben mutatják majd be, hiszen megvalósításukat a rendezők idejéhez, illetve az általuk elképzelt szereposztáshoz kell igazítani. Így az elkövetkező évadokban a színház műsorra tűzi Leta Popescu rendezésében az (In)vizibil (Láthatatlan), Andrei Măjeri rendezésében a Las meninas (szerző: Ernesto Anaya), Porogi Dorka rendezésében az Alice az ágyban (szerző: Susan Sontag) és Ioana Păun rendezésében a Mercenari/Zsoldosok című (szerző: Mona Bozdog) projekteket. Ezeken kívül az elbírálók kiválasztottak további négyet, amelyeket a rendezőkkel közösen továbbgondolva szintén előadna a színház: Mădălin Hîncu rendezésében a Pinocchio (szerző: Carlo Collodi), Dragoş Alexandru Muşoiuval a Snuff (szerző: Chuck Palahniuk), Horváth Annával a Téli Beyer (szerző: Szaitó Ajumu), valamint Andrei Măjerivel a Trecătoarea pisicii/Macskaszoros (szerző: Flavius Lucăcel) című projekteket.
Tompa Gábor elmondta, az átmenet a 2016/2017 és a 2017/2018-as évadok között nagyon intenzív volt, a Kolozsvári Magyar Napok alatt három előadásuk volt, a Iulius Caesar című előadást nyáron pedig meghívták az almagrói és szöuli fesztiválokra. Ősszel is több fesztiválon vesz részt a társulat, meghívást kaptak Bukarestbe az Országos Színházi Fesztiválra, ahol a Rosmersholm és A mélyben című előadásokat adják elő, a Notara színház fesztiváljára, a székelyudvarhelyi, illetve gyergyószentmiklósi színházi fesztiválokra is. Novemberben Aradon adják elő a Vágy villamosacímű produkciót, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron a Iulius Caesart mutatják be a vásár közönségének.
A 2018. évi költségvetés jóváhagyásának késlekedése miatt az évad első felében, 2017 végéig egyetlen bemutatót terveznek: Victor Ioan Frunză rendezésében viszik színre Tony Kushner Angyalok Amerikában című produkcióját. A legutóbbi UNITER-gálán kétszeresen díjazott rendező alkotása december elején debütál. Ám a színházigazgató kiemelte: ez az előadás is még borotvaélen táncol, akárcsak a Csehov Regény nagybőgővel című novellájából készült stúdióelőadás decemberre tervezett bemutatója.
A színház idén ünnepli fennállásának 225. évfordulóját, így december 6–10. között miniévadot szerveznek, ahol az elmúlt két évad legkiemelkedőbb előadásait láthatja a közönség újra, öt vagy hat produkciót, de a bemutatót is erre az időszakra tervezik.
Az évad második felében, 2018-ban a következő előadásokat mutatják be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban: Los Putrefactos (rendező: Tompa Gábor), pool (no water) Mark Ravenhill könyve alapján (r.: Radu-Alexandru Nica), Moliére Úrhatnám polgár című komédiáját (r.: Mihai Măniuţiu) és Frank Wedekind Lulu című előadását (r.: Eszenyi Enikő).
Sarány Orsolya / Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998